Kedd

2007 május 8. | Szerző: Wiculi

Elég átlagosan és álmosan tellt a napom.

A társkeresőn még nem írt senki. gondolom megnézik az adataim és ennyi. Dagi lány nem kell a kutyának sem. Az,hogy belül mi van, már senkit nem érdekel. Lehet inkább kutyát kéne vennem. Ahogy jöttem hazafelé, láttam, hogy sok ronda nő azt sétáltat. Nekik is csak ez jutott. a kutya meg amúgy is hűséges fajta:-) Bár én nem kínoznám szegényt. Egész nap egyedül lenne a lakásban. Ehhez nem lenne szívem.

Ami feldobott ma, hogy elkezdtem böngészni milyen fényképezőt vegyek. tetszik egy Cannon és egy Sony típusú is. A Cannon jobban, csak nem tudom mennyire megbízható márka.?

Átlagos,szürke,utálatos hétfő

2007 május 7. | Szerző: Wiculi

 Utálom a hétfőt, de pozitívan indultam a napnak, hiszen ahogy eltervezed olyan is lesz: ha pozitívan indulsz neki,akkor jó, ha negatívan,akkor pedig rossz.

Na nálam a pozitív hatás addig tartott,míg készülődtem munkába. Aztán addig-addig készülődtem, míg majdnem elkéstem:-) Hogy jó napom legyen felvettem az egyik új felsőmet. Persze napközben derült ki, ami a próbafülkében nem, hogy túl mély a dekoltázsa.

Hosszú nap volt, s az egészet végigdolgoztam, beletemetve magam, ahogy tegnap elterveztem.Egy igazi jó tündér voltam, sok embernek segítettem- ez nagyon jó érzés. Sajnos a megfázásom sem javult,így egész nap tüsszögtem. mindezek közepette pedig az új fényképezőgépemre gondoltam, amit a héten akarok megvenni.

Aztán munka után szépen hazaballagtam, persze nem futottam össze a herceggel:-) Most pedig mézes tejet iszogatok, hátha javul a torokfájásom.

Egy szomorú vasárnap

2007 május 6. | Szerző: Wiculi

Ma két okból is szomorú a vasárnapom. még mindig beteg vagyok. Egy hete jól megfáztam, s még mindig nem sikerült kilábalnom belőle.

A másik ok,amit már írtam, a szívem. Ma beszéltem vele. Ez jó érzés volt, persze utána sírtam. Irirgylem a barátnőjét, noha mégcsak két hete vannak együtt. Szeret engem, mégis vele van. Érdekes, de ez van. Aki menni akar, azt el kell engedni. De barátok maradunk.

Kell egy kis idő mire ezen túl leszek,az biztos.

Első lépésként ma regisztráltam magam egy társkeresőbe. Bár nem hiszek az ilyesmiben, de annyi boldog ember írt jót róla, hogy gondoltam megpróbálom.Hátha ott fog rámtalálni életem párja.

Holnap aztán belevetem magam a munkába, s így talán még könnyebb lesz. Csak nem igazán szeretem magam egy álarc mögé rejteni. Bár lassan ebben már nagy művész vagyok. Nem tudom tudjátok-e milyen az, mikor egész nap kedves, bájos vagy az emberekkel, közben meg vérzik a szíved, s legszivesebben elbújnál valahol. Ők pedig azt látják rajtam, mintha boldog és kiegyensúlyozott lennék. De reméljük, hogy előbb vagy utóbb ez a helyzet már nemcsak a látszat, hanem a valóság lesz.

 

 

Kicsit összetörve

2007 május 5. | Szerző: Wiculi

 

Közel 1 éve reménykedem abban,hogy a régi barátommal ismét összejövünk. Nagyon sok erre utaló bíztató jel volt, néha kezdtem már feladni, de aztán mindig visszatért a remény. Egészen mostanáig, mikor is kiderült,hogy van barátnője.

Itt halt meg a remény. Ha annyira szeretne, mint amennyire mondta,akkor velem lenne rég és nem azzal a lánnyal. Talán félt velem újrakezdeni vagy bennem van valami nagy hiba, nem tudom. Az biztos, hogy ő lett volna,akinek az életben először és utoljára adok második esélyt.De a vonat elszaladt, a szívem pedig itt van darabokban.

Soha senkit nem szerettem még ilyen “különösen”,mint Őt. Ha csak megláttam már majd kiugrott a szívem (persze ezt mindig palástoltam az utóbbi időben), nagyon sok önbizalmat kaptam Tőle, lelkileg valami nagyon szoros kapocs volt köztünk, ő volt a másik felem.

De más vizekre evezett, s nekem is tovább kell hajózni………